Ha az egyébként egészséges fogak szájüregen belüli elhelyezkedése funkcionális, illetve esztétikai szempontból nem megfelelő, azt - életkortól függetlenül - fogszabályozással lehet (és kell!!!) orvosolni.
Gyakran előfordul, hogy a fogak nem állnak egyenesen, egymásra torlódnak, el vannak fordulva, esetleg túl nagy a hézag köztük. Ezekben az esetekben a fogszabályozás segítségével lehet a fogakat a rágás, a tisztíthatóság, a hangképzés és az esztétikus megjelenés szempontjából optimális helyzetbe hozni.
Hogy működik?
A fogszabályozás alapja az állcsontok folyamatos átépülése. A fogágy csontszövete az állandó, enyhe nyomásra felszívódással reagál, így az egy irányba húzott fogak "előtt" eltűnik a csont, "mögötte" pedig új csontanyag képződik.
Az ábrán a zöld sávban keletkezik új csont, a piros sávban pedig felszívódik a csontszövet.
Ha az alsó és a felső állcsont egymáshoz képest eltérő állása, illetve mérete nem teszi lehetővé a fogak optimális helyzetbe mozgatását, akkor először az állcsont műtéti korrekciójára van szükség, és csak ezt követően kerülhet sor a fogszabályozásra.
Milyen életkorban van lehetőség fogszabályozásra?
A fogszabályozást a legtöbben a kamaszkorhoz kötik. Valójában a fogak helyzete, állása bármely életkorban azonos elvek alapján korrigálható, bár a korrekció sebessége valóban fiatal kamaszkorban a leggyorsabb, épp ezért ilyenkor lehet a leghatékonyabban elvégezni a fogak szabályozását. Szükség esetén később, akár nyugdíjas korban is van lehetőség fogszabályozásra, sőt bizonyos esetekben kifejezetten javasoljuk ezt.